Sportiskolák az országban

Történet

Az elmúlt évtizedekben kialakult sportiskolai rendszert, ahogy a sportiskola fogalmát is sokféleképpen értelmezték. Sportiskolának nevezték azokat az iskolákat, ahol testnevelés tagozat, később emelt szintű testnevelés-oktatás folyt. Sportiskolaként definiálták az ún. élsportolói osztályokat indító iskolákat is. Sportiskolaként működött a nagy hagyományú KSI is, ahogy a több szakosztályos sportegyesületek is, ahol szervezett formában foglalkoztak az utánpótláskorú sportoló gyerekekkel és fiatalokkal. És végül sportiskoláknak nevezték a városi önkormányzatok által alapított és működtetett utánpótláskorúakkal foglalkozó sportszervezeteket, az ún. városi sportiskolákat is.

A sportiskolák különböző formációi már az 1960 években megjelentek hazánkban. A több szakosztállyal működő sportegyesületek köré olyan általános iskolák és gimnáziumok „szerveződtek”, amelyek kiemelt feladatuknak tekintették a sportutánpótlás nevelését. Ezek az iskolák lettek a későbbiekben az ún. testnevelés tagozatos iskolák, amit az oktatási kormányzat a 1970-es évektől – tantervi szabályozás formájában – legitimált. A rendszerváltás környékén kb. 500 ilyen iskola működött már. Feladatuk volt a testnevelés tantárgy magasabb óraszámban és követelményekkel történő tanítása, és a tagozatos tanulók sportegyesületekbe történő irányítása. A sportegyesületek és a testnevelés tagozatos iskolák kiváló együttműködésben dolgoztak, de ez a jól működő rendszer a 90-es évekre sajnálatos módon erősen erodálódott.

Sportiskolai program megújítása

2018 szeptember 18-án az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkársága (a továbbiakban: Államtitkárság) és a Sportiskolák Országos Szövetsége (a továbbiakban: SIOSZ) stratégiai együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás céljai között az is megfogalmazódott, hogy „a Sportiskolai program megvalósításában a SIOSZ közreműködő és lebonyolító tevékenységével – figyelemmel arra, hogy a SIOSZ a hazai sportiskolai rendszerben működő köznevelési és egyesületi típusú sportiskolák legfőbb civil érdekképviseleti szervezete és szakmai fóruma – elősegítse az Államtitkárság sportszakmai döntéseinek előkészítést, biztosítsa a Program működtetését és a Program céljainak elérését.„

A stratégia együttműködés alapján a SIOSZ első, fontos munkafeladatként jelentkezett egy javaslat kidolgozása a köznevelési típusú sportiskolák támogatási rendszerének megújítására.

Az Államtitkárság a Sportiskolai Programot kiemelten kívánja kezelni. Olyan finanszírozási struktúra, támogatási rendszer kialakítását tűzte ki célul, amely hatékonyabban szolgálja a Program működtetése során a sportiskolai keretek között ellátandó sportszakmai feladatok megvalósítását, illetve amely a sportiskolai rendszer szereplőinek érdekeit is fokozottabban érvényre juttatja.

Jogszabályi háttér

A sportról szóló 2004. évi I. törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0400001.TV

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200020.EMM

Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatásához: http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/7.4_Sportisk/index_sport.html